Miért lett Magyarország Európa egyik vezető napelempiaca?

A 4%-ról 25%-ra történő növekedés mögött nem csoda, hanem tudatos állami ösztönzés és erős lakossági igény állt.

Ha pár éve valaki azt mondja, hogy Magyarország rövid idő alatt Európa egyik legnagyobb napelemes arányával rendelkező országa lesz, sokan legyintettek volna.

Pedig ez történt.

Míg néhány éve a napenergia még csak 4%-ot tett ki az energiamixben, ma vannak időszakok, amikor ez az összeg 25% fölé is megy. Ez nem apró növekedés volt, hanem ugrásszerű változás.

De hogyan jutottunk el idáig ilyen rövid idő alatt?

A robbanás nem egyik napról a másikra történt

A napelemek Magyarországon sokáig lassan terjedtek. Drágák voltak, kevés volt a támogatás, és kevesen látták bennük a valódi lehetőséget.

A fordulópont nagyjából 2018–2019 környékén jött el, amikor három dolog egyszerre változott meg:

  • a napelemek ára látványosan csökkenni kezdett
  • megjelentek az első komolyabb lakossági támogatások
  • az energiaárak kiszámíthatatlanná váltak

Ekkor indult el a folyamat, ami pár év alatt teljesen átalakította a piacot.

A támogatások hatása: gyorsított pálya

Nem lehet megkerülni: a magyar napelemes boom egyik fő motorja a pályázati rendszer volt.

Sok háztartás számára a napelem addig elérhetetlen beruházásnak tűnt. Amikor viszont megjelentek az akár jelentős támogatást kínáló programok, hirtelen tömegek kezdtek el érdeklődni.

Ez két dolgot eredményezett:

  • nagyon gyorsan nőtt a telepített rendszerek száma
  • a hálózat terhelése is ugrásszerűen megnőtt

A 4%-ról 25%-ra történő növekedés mögött tehát nem csoda, hanem tudatos állami ösztönzés és erős lakossági igény állt.

Miért pont Magyarország?

Jogos a kérdés: más országokban is voltak támogatások, mégsem történt ekkora ugrás.

Magyarország helyzete több szempontból is különleges:

  • sok a családi ház, alkalmas tetőfelülettel
  • magas a tulajdonosi arány
  • a lakosság érzékeny az energiaárakra
  • gyorsan reagálunk az anyagi ösztönzőkre

Ez együtt hozta azt, hogy a napelem rövid idő alatt tömeges megoldássá vált.

A növekedés ára: telített hálózat

A gyors terjedésnek azonban volt egy kevésbé látványos következménye is.

A villamos hálózatot nem ekkora mennyiségű, időjárásfüggő termelésre tervezték. Ez vezetett oda, hogy a napelem visszatáplálás kérdése egyre problémásabbá vált, és végül szabályozási korlátok jelentek meg.

Ez sokakat meglepett, pedig valójában a siker természetes mellékhatása volt.

Előny vagy kockázat, hogy az élmezőnyben vagyunk?

Mindkettő.

Előny, mert:

  • rengeteg tapasztalat halmozódott fel
  • a technológia elérhető és ismert
  • sok kivitelező és megoldás közül lehet választani

Kockázat, mert:

  • a hálózat terheltebb
  • a szabályozás gyorsabban változik
  • a rosszul tervezett rendszerek negatív képet alakíthatnak ki egyesekben

Ezért lett ma sokkal fontosabb a tudatos tervezés, mint pár évvel ezelőtt. Különösen mióta a szaldó rendszer megszűnt.

Mit tanulhatunk a 4% → 25% ugrásból?

A legfontosabb tanulság egyszerű:

A napelem nem csodaszer, hanem egy eszköz.
Ha jól illeszkedik az életviteledhez, működik.
Ha nem, akkor hiába terjedt el tömegesen, a valódi megtérülés sok évbe fog telni.

Magyarország azért lett Európa egyik vezető napelempiaca, mert sokan a lakosság számára minden feltétel adott volt, hogy egy megújuló energiaforrásra váltsanak.

Az viszont, hogy a Te esetedben szinten megéri-e, már sokkal inkább személyes kérdés, mint statisztikai.

Ha bizonytalan vagy, Neked megéri-e keresd szakértő kollégáinkat, akik készséggel állnak a rendelkezésedre.

Ossza meg ismerőseivel

További bejegyzésünk